2017

2017

A boldogságosság éve.

Először lettem édesanya.
Először váltam deklaráltan valakivé.
Édesanya.
Ez egy krízishelyzet, családi értelemben. Családdá válni házaspárból.

De bennem?
Bennem ez volt a minden! A levegő, az élet, a szabadság, a lehetőség!
Vágyaim vágya!

És ebben az évben, megélhettem!
Először, de nem utoljára!

Csodálatos várandósságom volt!
Odafigyeltem az étkezésemre, a lelkemre!
Aktív voltam végig és biztos.
Pedig út volt ez az igazi ismeretlenben!

Vágytam rá, de belátom, nem tudtam igazán, mire!
Nem tudtam, mit jelent nekem Édesanyának lenni!
Nem önmagában, hanem az én életemben!

Vajon a magam Anyukája szerettem volna lenni
vagy gyermekemé?

De amint megfogant, olyan különös érzéseké lettem.
Nem volt bennem kétely.
Csak öröm.

Emlékszem, mikor megtudtuk, hogy kislányt várunk.
Akkor volt bennem csalódottság.

Bevállalom, leírom!
Mert mindenki azt mondta, olyan fiús anyaféle vagyok.
Aktív, dinamikus, vagány. Nekem fiú dukál!

És én nem is tudtam, mire vágyok, mit érzek.
Én! Így mikor kiderült, kislány, úgy éreztem, elveszítettem valamit.

És utólag látom, mit. Nem abban csalódtam, hogy kislányt várunk.
Mert első perctől szerelem vele az élet. Azóta is, pedig már vannak hullámvölgyek, hiszen hol is ne lenne.

Én amiatt voltam csalódott, mert másként lett, mint amit rám vetítettek. Elhittem, amit mondtak. Hogy én fiús anya leszek. Magammal kapcsolatban csalódtam, nem a gyermekemben.

Miközben életem legszebb ajándékai egyikének örülhettem.
Megszületett. Első perctől kezdve tényleg eufórikus szerelem.

Szeretek Édesanya lenni.
És szeretek az Édesanyja lenni.

Emlékszem az első szavára, hol mondta, mikor mondta. Emlékszem az első lépéseire. Az első nevetéseire. Az első átfordulására!

Olyan ösztönös, intuitív alakult az egész anyaságom. Rengeteget olvasok, kapcsolódom. De legfőképp azt vizsgálom, kik is ők! Ki ő, akivel épp beszélek? Akivel konfliktusban állok vagy épp nagy boldogságban? Mire lehet Neki szüksége? Nem a gyerekeknek, hanem Neki!

Az élet többi területén sokkal kevésbé érzem tisztán azt, ami szól. De ez olyan tiszta, ez annyira szelíd és oly természetes!

Mily gyönyörű év!
S minden perc azóta is,
bármi történjék,
a legerősebb akkor is,

hogy mily nagyon,
mennyire mélyen,
mindenből kifelé és
egyszerre befelé

szeretem

tiszta szívemből
őszintén!

2017
Otthont adott nekem ez az év.
Innentől érezhetem igazán, mit jelent:
szeretni valakit csupán azért, mert él!

Örülök, hogy itt vagy!

Szeretettel,
Föld nélküli lány